Open my eyes #2
Álmosan nyújtózkodtam a hatalmas ágyban. Tudat alatt egy érintésre számítottam, de teljesen üres volt az ágy mellettem. Kósza fény csíkok találtak be a háló ablakait fedő sötétítők között. A digitális órára lesve szembesültem azzal, hogy már tíz óra is elmúlt, így a pizsimnek szolgáló trikóba bújtam. Amit még ő vett le rólam hosszú órákkal ezelőtt. Az emlékbe feledkezve, vigyorogva mentem le, a nappaliban finom illatok fogadtak. – Ugye nem én ébresztettelek fel? – kérdezte jókedvűen, mikor beléptem a konyhába. Nekem háttal állt a tűzhelynél, ha jól láttam éppen egy serpenyő tartalmát halmozta tányérra. – Jó reggelt! – tette hozzá miután hozzám lépett, és fejemet felfelé biccentve hosszan megcsókolt. – Jó reggelt – súgtam szinte pironkodva. – Nem, magamtól ébredtem. – Mintha egy kicsit elveszett lennél – húzta gonoszkás mosolyra ajkait. – Még szoknom kell a romantikusabb énedet – vigyorodtam el. – Mmm, szemtelen – szisszent fel, és egy falat mindenfélével megpakolt rántottát